Miért hoz szerencsét az újévi malac?

A néphit a malacot mindig is a bőség és a jólét szimbólumának tartotta, okkal: ez a látszólag igénytelen állat mindent hasznosít, és finom húst ad érte cserébe.



A malac szilveszteri szerencseszimbólum is: a néphagyomány szerint orrával előre kitúrja nekünk a szerencsét - ellentétben a szárnyassal, amely hátrafelé elkaparja, a hallal, amely elúszik vele, és a vaddal, amely elszalad.



Az év utolsó napján mindenütt tréfás praktikákkal próbálják beédesgetni a házba a jó szerencsét - nálunk az újévi menü fénypontja a fő-fő szerencsehozónak tartott malac. Tanácsos lencsével fogyasztani: ezt az egészséges, apró szemű hüvelyest a babonások azért eszik, hogy az új évben megsokasodjon a pénzük.



Február 2. fontos dátum: úgy tartják, ha ilyenkor borús és hideg az idő, akkor a tél már az utolsókat rúgja, ha viszont süt a nap, akkor tél tábornok csupán erőt gyűjt egy újabb nagy rohamhoz.



Ezen a napon kíváncsian lessük, hogy a medve kibújik-e a barlangjából, és ha igen, a tavaszt várva kint marad - vagy az árnyékát megpillantva inkább visszamegy aludni. 



A népi időjóslás e klasszikusának talányos az eredete. Első, igen részletes leírása Jókai Mór Az új földesúr című regényében található, ahol többek közt ezt is olvashatjuk a mackóról: "A medve igen nagy filozóf... S a medvének mindig igaza van. Honnan vette e természettudományi bölcsészeti kontemplatív irányeszméket, azt nem tudjuk megmondani, hanem hogy a magyar időjárási észleletek között az rég fel van jegyezve, az bizonyos." 



Nyitott kérdés marad, hogy a meteorológus macit Jókai találta-e ki, vagy tényleg lejegyzett egy máshol nem olvasható népi megfigyelést. Ám ha az előbbi lenne igaz, az sem baj: bájos ötlet, köszönet érte!

Tedd próbára szerencsédet itt: Aktuális nyereményjátékok gyűjteménye.